Címkék

, , , , , , , ,

Tegnap nézegettem a NoSalty oldalon a receptkönyvem. Az amúgy szuper találmány, elmenthetem magamnak saját kis online gyűjteménybe mindegyik receptet az oldalról, amit szimpatikusnak találok. 🙂 És akkor nekem van saját kis receptgyűjteményem, amit magamnak szerkeszthetek, mint egy sütisütős bakancslistát. Rengeteg recept van benne, zömmel persze sütik, mi más. 😀 És nyilván bűnös, cukros, finomlisztes, margarinos, vajas, pudingos szörnyetegek… ezért mióta életmódot váltottunk, nagyon ritkán nyitom meg ezt a bűnbarlangot, mert olyankor fél órát zokogok a monitor előtt, hogy “Úúúúristen, de rohadt finom mind és én nem ehetem meg őket most rögtön!”

Szóval ezt a receptgyűjteményt nézegettem (valami perverz, mazochista indíttatásból), és megakadt a szemem egy sütin! Ez a csokis-kókuszos cookie volt. Semmi extra, a maga kis rusztikus gyönyörűségével terült el a fényképen, a recept alatt pedig csupa pozitív visszajelzés kommentben, hogy ez milyen finom. Na, nekem se kellett több! Már tágult a pupillám és sütőpózba állt a kezem… 😀

choc-coconutNa de várjá’, hát ez másból sem állt, mint 25 dkg margarinból, csomó finomlisztből meg iszonyat mennyiségű cukorból. Az egyetlen objektum, amit egészségesként felfedezhettem benne, az egy árva szem tojáska, meg némi kókuszreszelék volt.

De nem csüggedtem egy pillanatig sem. Már formálódott is abban a szép nagy, okos fejemben az ötlet, hogy hogyan fogom átbuherálni a sok szutyok seggnövesztő alapanyagot jóra. 🙂 És hát megszületett! Glutén-, cukor-, és tejmentes fantasztikum, mely egy egészséges ember paleo-étrendjébe simán belefér. A zab kompromisszum (pl. autoimmun betegek ne egyék), de én nagyon szeretek vele dolgozni ilyen esetekben.

Féltem, hogy elrontom, nem lesz az igazi, egészségesből úgysem olyanra sikerül, mint az eredeti… DE IGEN! Sőt! Meg kell mondjam, életem eddigi legfinomabb cookie-ját sikerült produkálnom! Ahogy a nagykönyvben meg van írva: kívül roppanós, mégsem kemény, belül omlós, nem fojtós, telis-tele finomságokkal, csudajó! Ehun van, ni:

Kókuszos-csokis-mazsolás zabcookie

eeee

Hozzávalók:

  • 125 g kókuszolaj (puha, lágy legyen)
  • 100 g eritrit
  • 1 tojás
  • 130 g zabliszt
  • 115 g kókuszreszelék
  • 1 csapott mk. sütőpor vagy szódabikarbóna
  • csipet só
  • 1 mk. vanília aroma, 1 mk. rumaroma
  • 60-70 g étcsoki (min. 74%-os, lehetőleg cukormentes)
  • 3 ek. mazsola

A tojást villával elkeverjük habosra az eritrittel, a kókuszolajjal és az aromákkal. Ehhez hozzáadjuk egyenként a száraz összetevőket, és alaposan eldolgozzuk masszává. A villa az egész kavarászós folyamathoz tökéletesen megfelel, nem kell bajlódni kézi habverővel sem. 🙂

Eztán beletördeljük apróra (én késsel szoktam forgácsolni…el is vágtam az ujjam a picsába, de nem baj) a csokit, majd beleszórjuk a mazsolát és ismét jó alaposan összedolgozzuk a masszát.

Egy sütőpapírozott vagy szilikonlappal lefedett nagyobb tepsibe szépen tallérokat formázunk belőle, lazán egymás mellé. Ehhez evőkanálnyi darabokat szedünk, majd golyóbist gyúrunk, és picit szétlapítjuk őket kb. 1-1,5 cm vastagra. Így, ni. 🙂

Csak szellősen... össze ne ölelkezzenek!

Csak szellősen… össze ne ölelkezzenek!

180 fokos előmelegített sütőbe tesszük őket, hőlégkeveréses módra (ha lehet választani, mindig ezzel süss!), és 10-11 perc alatt megsütjük.

Na most ide figyelj!!! 10 perc után ki fogod venni a sütiket, megszemléled állvakargatva, és megállapítod, hogy hát ez még tuti nem jó, és visszateszed a sütőbe 5-10 percre. Na, ott b*sztad el, anyukám! 😀 NEM SZABAD!!!  SEMMIKÉPP!! Tudom, hogy még tök világos színe lesz, meg hogy ha hozzáérsz a körmöddel, simán beleszalad és légiesen puha, nyersnek látszó valamit fogsz tapasztalni. Ne ijedj meg, az úgy tökéletes! Ahogy lehűl, szépen beáll és kicsit megszilárdul majd. Szóval ne szarjál be. 😀

dwEbből az adagból pont egy nagy sütőlap lett tele, kb. 16 db-ot sütöttem. Apa közölte evés közben, hogy “Ezt a receptet nagyon-nagyon-nagyon jegyezd meg!” 😀 Egyszerűen szuper ultra brutál finom. Leírhatatlanul.

Mindezen tudnivalók birtokában pedig… takarodó a bótba alapanyagokért, majd a konyhába! 🙂 Nem fogod megbánni.

Reklámok