Címkék

, , , , , , , , , , ,

Én imádom a zserbót. De nagyon. Nem, halvány lila fogalmad sincs róla, mennyire, mert az átlagember “imádom”-ja nem érhet annak az ordenáré intenzitásnak a közelébe, ahogy ÉN imádom! 😀 És kész. Szóval ez elég nagy szívás egy egészségtudatosnak, mert hát a zserbó ugye minden, csak nem egészséges és farcsökkentő.

19802_dio-3

Mert a zserbó az puha, nagymamás, ultraházi, nagyon sok töltelékes, vastagcsokis, és ha két-három szelettel kínálnak, hát zavartan heherészni kezdek, mert az annyira szánalmasan kevés nekem. Sosem értettem az olyan embereket, akik esznek egy-két szeletet, és teátrálisan majd’ kipukkadnak. Hülyék. 😀

Ott csak egy egész tepsibe érdemes belemászni, mert ha osztozni kell meg udvariaskodni, akkor az felér egy középkori kínzással. Vagy hosszú és értékes emberi kapcsolatoknak vethet véget. 😀

Szóval zserbó. De olyan nincs, hogy én ezt ne ehessem. Itt jön a képbe a bonbon! Mert abból kimaradt a tészta (ami valljuk be, sokszor istentelen fojtóssá teszi, és az szar). Ebben az a jó, hogy gyakorlatilag csak a “tölteléket” esszük meg, rengeteg sok csokival leborítva. Meg hát bonbont enni önmagában is életérzés, a “na még csak egyet” ördögi köre… Mondanám, hogy tömény meg kiadós, de szerintem ez hülyeség, mert abból, ami isteni, nekem a büdös életben nem lesz elég öt szem.

...na ennél azért összetettebb. :D

…na ennél azért összetettebb. 😀

Így viszont, hogy megspóroltuk a tésztát, kiiktattuk a legkárosabb részét: a lisztet. A cukor pedig pótolható az istenek adományával, eritrittel (vagy kedved szerinti bármilyen édesítővel). 🙂

Na ilyen lesz! :)

Na ilyen lesz! 🙂 Ezen az  “osztályképen” egyébként a paleo marcipánbonbonommal együtt szerepel

Paleo zserbó bonbon

Hozzávalók:

  • 25 dkg darált dió
  • 10 dkg aszalt sárgabarack
  • 3 ek. cukormentes sárgabarack lekvár
  • 2 tk. rumaroma
  • késhegynyi fahéj
  • 2 ek. por eritrit (vagy ennek megfelelő xilit, mesterséges édesítő, stevia…)
  • 1,5-2 tábla min. 74%-os étcsoki
  • 4-5 ek. kókusztej vagy amilyen tejet/tejszínt szeretsz

No, most, hogy összeszedtél minden szükségeset, nekiállhatunk csodát tenni! 🙂

A diót, a lekvárt, a rumaromát, a fahéjat és az eritritet alaposan dolgozzuk össze villával. A barackot vágjuk nagyon-nagyon aprócska darabokra, és keverjük hozzá. Ha úgy érzed, túl lágy vagy túl száraz, semmi gond: adj még hozzá szükség szerint diót vagy lekvárt. Tegyük fél órára hűtőbe, mert így később sokkal könnyebb lesz vele dolgozni.

Addig törjük össze a csokit, löttyintsünk hozzá egy pár evőkanálnyi kókusztejet. Ha letelt a fél óra, lefedve mikrózzuk meg (Fedd le, különben másfél órát fogsz mikrót takarítani!!! …meg anyázni), és keverjük el sűrű, de nem túl szilárd krémmé. Utólag még adagolhatunk hozzá kókusztejet, ha túl sűrű.

A hűtőből bányásszuk ki a diós masszánkat, és formázzunk belőle 3 cm átmérőjű kis golyókat, amiket szépen tegyünk egymás mellé szellősen egy nagyobb tálcára.

Az olvasztott csokiból pakoljunk mindegyik golyó kobakjára egy csinos sapkát, és ujjal vagy kanálkával kenegessük szét, vonjuk be minden oldaláról. Nem kell mértani szabályosságra és simaságra törekedni, mert nincs szebb némi rusztikus bájnál! Különben is, öt perc alatt fogod felzabálni. 😀

Lehet rögtön is enni (mindig így van…), de ha fél órára hűtőbe tesszük, megszilárdul rajta a csoki, és kész is a szupermenő házi kézműves bonbonunk.

Hát menten elsírom magam a zsenialitásomtól... Egyébként a papírruhácskában még ajándékba is adhatod. Ha bírod.

Hát menten elsírom magam a zsenialitásomtól… Egyébként a papírruhácskában még ajándékba is adhatod. Ha bírod.

És egészséges, és paleo, és ezerszer jobb a cukrász szemeteknél! 🙂 Én azért is imádom, mert pikk-pakk megvan, gyakorlatilag tíz perc munkával hihetetlen nagyot lehet villantani vendégeknek, családnak, gyerekeknek. Vagy csak magunknak a legálisan letöltött esti film mellé.

Díszítheted is, a még puha csokirétegbe nyomhatsz egy-egy szem mazsolát, vagy fél dióbelet. Vagy egy karika kolbászt… 😀