Címkék

, , , , , ,

Van nekem ez a Betűleves egészségcsoportom a Facebook-on. Illetve nem az enyém, mert ez már sokkal kevésbé rólam vagy a blogról szól, mint inkább azokról a fantasztikus, esthajnalcsillagként tündöklő emberektől, akik benne lubickolnak. Úszkálunk mi szeretetben, tiszteletben, egymás lelkes elismerésében, őszinte vallomásokban, szuper tanácskozásokban, és persze bődületesen sok röhögésben.

Nagyon szeretem őket, de most nem épp erről akarok írni. Hanem arról, amit e sok jóság mellett még megfigyeltem. Hogy szépek. De nem úgy szépek, mint ahogy udvariasan rányögjük a szerencsétlen csúnya kisgyerekre az anyja várakozó tekintete mellett, hogy „De kis szép!”, hanem rendesen.

Nőként, XXI. századi fiatalként minden napom telis tele van a magazinokról ordító elérhetetlen, irreális, groteszk szépségideálokkal, és számtalan olyan valóban szépséges modellel, akiknek a képét általában a hűtőre pakolgatjuk ki „Ne zabálj!” gondolatokkal. Aztán persze mindannyian tudjuk, hogy úgysem leszünk soha olyanok, mint a képen a lányok, de mégis reménykedünk, közben meg összefacsarodik a szívünk az áthidalhatatlan szakadék láttán, ami a kép és a tükör közt húzódik. Arról meg már nem is beszélve, amikor csorgatjuk a nyálunk a parfümreklámos meg fitneszes férfiak makulátlan formái láttán, aztán elpityeredünk, hogy nekünk ilyen úgysem lesz.

Én viszont most valami egészen mást látok, amit szeretnék az egész teljesítményhajhász, divatbolond, frusztrált emberekkel teli, önbizalomhiányos világba belekiabálni. GYÖNYÖRŰEK VAGYUNK, KÁPRÁZATOSAK A HÉTKÖZNAPI NŐK ÉS FÉRFIAK! AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD LÁTVÁNYOS!

IMG_1258

Merthogy van nekünk a csoportban egy fotóalbumunk, ahová bárki a tagok közül feltöltheti a fotóját önmagáról, hogy éppen hogyan néz ki, milyen az alakja, hol tart a célok elérésében. Biztatjuk egymást, motiválunk és motiválódunk. Sok-sok tükörből fotózós, bugyis-melltartós, sportszerkós, félmeztelen, sztreccsruhás, bikinis ember… PhotoShop, műtermi fények és szakmai körülmények nélkül. Se retus, se csalás, se hazugság. Csak a tiszta, természetes valónk, ahogy ébredünk, dolgozunk, tanulunk, gyereket nevelünk… ahogyan minden áldott nap élünk.

Látom a sok anyukát, egyetemista lányt, sőt a fiatal férfiakat is, akik hisznek abban, hogy lesz gyümölcse annak, amikor a buli helyett a konditermet, vagy a cigi helyett a proteint választják. Látom őket a fényképezővel olykor félszegen pózolva, félve és gátlásokkal tele várva a többiek véleményét. Sokan több fázisfotót egymás mellé is szerkesztenek, hogy lássuk a változás folyamatát.

Azt mondom: elképesztő. Döbbenetes. Irigylésre méltó és példaértékű. Csodagyönyörű. Vonzó. Guszta. Formás. Makulátlan! Tökéletes!! Úristen, ha ilyen seggem lenne…! Nincs az a szó, vagy jelzőcsokor, ami kifejezhetné, amit érzek, minden alkalommal az államat kell összekapargatnom magam alól, mert leesik tőlük. Az jut eszembe, hogy nem profi fotókat akarok kitenni motivációs háttérképnek, hanem őket! Ilyen akarok lenni!

Ezek az emberek egytől egyig, a maguk változatos módján annyira szépségesek, hogy el se hinnétek! Sokszor zavarba ejtő az a feszes fenék, az a tónusos has, az a hibátlan nő, az a deltás férfi, aki a fényképről néz rám. Hogy van ilyen: tanárok, pékek, eladók, grafikusok, kétkezi munkások, orvosok, diákok…! Hogy az égvilágon semmi szükség nincs PhotoShopra vagy profi stylist-csapatra ahhoz, hogy bombázók és alfahímek legyenek.

399068_435352219849361_1714717049_n

Hogy a duci kislányból vagy az egykori plötyi srácból hogy lesz dögös Afrodité és Adonisz. Közben a világ meg kergeti a hülye modelles ideálokat, meg kesereg. Holott csak annyit kéne tenni, hogy mozgunk, jól eszünk, és a dolgokat hagyva a maguk útján haladni, végre a torz megfelelési hályog nélkül szemlélnénk a testünket. El kell hinni, hogy a tudatosság, a jó döntések és az azok mellett való kitartás meghozza az eredményt. Olyan párductestekkel szembesülök az albumban nap mint nap, hogy legszívesebben kiplakátolnám velük a sugárutakat. Hogy „Nézzétek, emberek!! Meg lehet csinálni csodakapszula és ötmilliós plasztikai műtétsorozat nélkül is! Nincs olyan, hogy elvesztegetett áldozat!”

Nincsenek csodák, nincs tuti varázsszer sem, amitől majd másnap reggelre mindenki fitneszmodellként ébred. Tenni kell érte, és ezek az emberek tesznek is, megdolgoznak örömmel és odaadással minden áldott napjukon. Szeretik csinálni. Én pedig rettenetesen büszke vagyok rájuk. Mert őket ha valaki egy női magazinban látná, akkor gondolkodás nélkül elrebegne egy imát, hogy egyszer ő is így nézzen ki. Ez pedig egyáltalán nem elérhetetlen, nem irreális cél. Gyönyörűnek lenni annyi, mint egészségesen élni és törődni a testünkkel, majd türelemmel figyelni a folyamatot. Az akkor is munkálkodik, halad, ha nem hiszünk benne. Mint mikor elültetünk egy kis növényt, és az kisarjad, virágba borul. Teszi a dolgát, aztán hopp: tündérkirálylányok és Disney-hercegek állnak előttünk a tükörben.

Én pedig a világ legnagyobb magabiztosságával kijelentem a tényt: van ilyen, létezik, elérhető és tartható. Hisz minden pillanatomban ott vannak ők, minden napomat megtöltik a képeikkel, a világ orra alá dörgölve: GYÖNYÖRŰEK VAGYUNK, ÖNERŐBŐL.

1483207_241202256040782_76106578_n

Reklámok