Címkék
édesség, banánkenyér, clean eating, egészséges, főzelék, gyümölcskenyér, kapor, kókusz, magyaros, mazsola, püspökkenyér, tök, tökfőzelék, tejföl, zöldség
Hát itt vagyok megint! 🙂 Most főzni fogunk. Jó? Ha nem, akkor is. 😀
Lesz ma tökfőzelék meg kókuszos banánkenyér. Előbbi a sok verzió közül is számomra az abszolút, toronymagas világbajnok ultrabrutalitás, ami után mindenki, aki eddig rühellte a tökfőzelékszörnyet, kedvenceibe emelte ezt a kincset. Utóbbi pedig egy kis édes csuda desszertnek, vagy magunkkal vivős uzsira. Mert ahogy közeleg az ősz, a dolgos hétköznapok meg a suli, úgy agyalok egyre többször macera-mentes, gyors, egyszerű, makulátlanul egészséges tízórai-féléken. Mert abból sosem elég: gyerkőcnek, férjurunknak, hétvégére-hétköznapra, nagyon gyorsan, lakjunk jól, ne kenődjön, ne szóródjon, bírja a hideget-meleget… ja, meg legyen persze má’ finom.
De kezdjük a tökfőzelékkel! Én ezt a verziót egy nagyon régi barátném anyukájától tanultam (illetve tőle lett belevésve a családi szakácskönyvünkbe, amiből kibogarásztam), aki szuper jól főz. Ez a recept nem paleo, mert van benne tejföl és tejszín, viszont glutén- és cukormentes. Ez a kaja azon kevesek egyike, amit paleo ide vagy oda, nem fogok és nem is akarok megbecsteleníteni helyettesítőkkel és pótlókkal, mert ez így annyira csodafantasztikus, hogy vállalom ennek a kis tejterméknek az orbitális rizikófaktorát. Persze aki szeretné, nyugodtan készítse paleósan, amit a receptben szintén fel fogok tüntetni. 🙂
Tökfőzelék, a csudafinom
Hozzávalók:
- 2 nagy csomag (kb. 1 kg) gyalult, friss tök (nem mirelit!!!)
- 1 nagy csokor friss kapor
- 1 nagy fakanálnyi zsír (disznó, kacsa, liba)
- 2 kisebb vagy 1 hatalmas fej vöröshagyma
- 2 közepes paradicsom
- 2 tv vagy lecsópaprika
- 2 tk. só, 1 tk. biovegeta
- 3 dl tejföl
- 1-2 dl tejszín (Sűrűségétől és ízlésünktől függ, én Cucina növényi tejszínt használok, amit a krémessége miatt imádok. A hagyományos tejszínek zöme sajnos nagyon híg és vizes, paleósok pedig használjanak Cocomas kókuszkrémet és/vagy kesudiótejfölt tejszín és tejföl helyett!)
A tököt sózzuk le, és egy nagy tálban átforgatva hagyjuk állni. Addig pont meg tudjuk csinálni a többit.
A hagymát apróra vágjuk, és a felmelegített zsíron megdinszteljük, rádobva a szintén apróra vágott paprikát, majd paradicsomot és kaprot is. Kicsit lefonnyasztjuk, átpirítjuk, és most mehet rá a tök! Kicsit nyomkodjuk ki az eresztett levét, és tegyük rá a zöldségalapra.
Szórjuk rá a vegetát és alaposan keverjük át az egészet. Pici (max. 1 dl) vizet öntsünk alá, és fedő alatt, kis lángon pároljuk meg 20 perc alatt. Ne főjön szét, maradjon picikét roppanós a tök, úgy a jó! 🙂
Eztán vegyük le a tűzről, és egyszerűen csak adjuk hozzá a tejfölt és a tejszínt (vagy a paleo-hozzávalókat), keverjük át, és ugorjunk fejest bele! 🙂
A közhiedelemmel ellentétben SOHA nem szabad felrottyantani a végén a főzeléket, mert nagyon rondán kicsapja savósra a krémes alapanyagokat a további főzés. Vizes lesz, elveszik a varázsa. Teljesen fölösleges tovább főzni, mivel liszt sincs benne, ami “nyers” maradna. Higgyél nekem, így lesz jó! 😉
Éééés most jöjjön minden haspókok fő attrakciója, az édesség! Szarunk a főzelékre! 😀 Ezt a kenyeret Pocak Panna ihlette, az ő oldalán leltem az alapra, de jócskán alakítottam rajta, így már önállóan is megállja a helyét. Nagyon finom: puha, szottyos, illatos, édes, kiadós és csupa jóból van. 🙂 Mazsola helyett vagy mellé lehet szórni bele étcsoki-darabkákat is! Két-három napig elvan lezárt dobozban.
Kókuszos paleo banánkenyér
Hozzávalók:
- 6 tojás
- 5 ek. eritrit
- 200 g kókuszreszelék kicsit ledarálva
- 75 g mandula finomra darálva
- 1 mk. sütőpor
- 2 mk. vanília aroma
- 1 mk. rumaroma
- 1 ek. kókuszolaj
- 2 banán (érettebb a legjobb)
- 1 marék mazsola (kb. 15 dkg)
- 6-8 kocka étcsoki forgácsolva (elhagyható, de ajánlott)
A tojásokat elkeverjük habosra az eritrittel és az aromákkal. Hozzáadjuk az átdarált kókuszreszeléket, mandulát, kókuszolajat, a csokit és a mazsolát. A banánt villával jól összenyomkorásszuk, és ezt is beletesszük. Végül a sütőport is, és alaposan átkavarjuk a tésztát. 5 percre állni hagyjuk, hogy picit megszívja magát.
Eztán sütőpapírozott kenyérformába öntjük, és az első 10 percben 170 fokon, majd további 40-45 percig 140 fokon sütjük, hőlégkeveréses üzemmódon. A sütésre azért vigyázzatok, mert ahány sütő, annyiféle sütési mód!
Nora said:
Ez a tokfozelek valami isteni!!! 🙂
narancsik said:
😀 Ugye?? Örülök a sikerednek! 🙂
kiddyrose said:
Ki kell próbálnom, pedig utálom a tököt, de ez a kaja rém szexi. Köszi! (Y)
Éljen a tejszín és a sajt! Nem, sose leszek ortodox paleós 😉
Személyeset kérdeznék, tényleg szar mellékíze van az eritritnek? Elrettentettek és nem merek venni.
narancsik said:
Nem, az eritritnek körülbelül annyira van szar mellékíze, mint a kristálycukornak. Full ugyanolyan, megnyugodhatsz. 😉 Örülök, hogy tetszik a recept, tényleg szuperszexi a tökfőzelék! 😀
kiddyrose said:
Na, hát végül vettem tegnap próbából egy 25 dekásat. =) Nem mellékíze van, hanem mellékérzése, tényleg kaparja picit a torkot, de rosszabbra számítottam. =) Maradhat. =)
Annyira gáz ez a kristálycukor-ügy. Mindenki ugyanazt az érzést várja, holott semmi nincs olyan édes (kiv. állítólag a stevia), hiába reklámoznak mindent, hogy ennyiszer meg annyiszor édesebb. Egy fenét. És születésünk óta erre vagyunk kondícionálva… =(
narancsik said:
Jaja, cukorfüggő társadalom vagyunk. 😦 De nekem az eritrit nagyon bevált. Sütés-főzésnél abszolút cukorazonosan viselkedik (annyi, hogy nem karamellizálható, de hát arra hétköznapokon nem is nagyon van szükség). Meg én azt vettem észre (pedig én aztán imádok zabálni, pláne édeset!), hogy mióta mostanság kicsit átmentem fogyózásba, elkopik az édes-igényem. Ahogy visszavettem az édes nasikból (akár paleo, akár nem), úgy egyre kevesebbel be is érem. A kávémat pl. már eggyel kevesebb stevia pötyivel iszom. 🙂 Az eddig megszokott mennyiség már hidegrázósan édes. Érdekes dolog ez, de tényleg működik. 🙂 A sütikben is nyesegetem le a dekákat eritritből: a cookie-nál 15 dkg-val kezdtem, ma már 10 deka is ugyanúgy hatott. De a családnak is! 🙂
kiddyrose said:
Ja, meg a tejszínhez annyit, hogy a habtejszín a titok. A Lidl-ben kapható kis kékdobozos eléggé nyerő, mert a nyáron, ha a hűtőben volt, krémmé állt össze, úgy kellett kipréselni a dobozból, villámgyorsan habbá verődött mindenféle adalék nélkül. Bár most többen panaszkodnak (az ország több tájáról), hogy kb. egy hónapja híg és nem verődik fel. Nem értjük, miért.
Na, de lényeg: 30%-os habtejszín. Főzéshez is! =) A Lidl cucca a legolcsóbb a maga 145 forintjával.
Bár nem is tudom, miért itt hirdetem, mikor te paleózol. =D Bocsi!
narancsik said:
😀 Semmi gond! Én sem vagyok 100% paleo, de törekszem minél inkább tartani. Ami lényeg nálam, az a cukor- és gluténmentesség. Emellé jön a tejtermékek zömének teljes elhagyása, kivéve a laktózmentes tejet és egy kis túrót meg félkemény sajtot. Hüvelyeseket sem eszem egyáltalán, és minimális barna rizsen kívül keményítőt sem. Nekem ez így bevált, de ha Te pl. a tejszínről nem tudsz lemondani, és egyébként semmi súlyos bajod, akkor hát na bumm. 🙂 Amúgy míg nem kezdtem el paleo felé fordulni, a Lidl-s Lovilio mascarpone volt a szerelmem. 🙂 Meg most is, csak már nem eszem. 😦 De nagy ritkán a bűnözős titkosnapokon azé’ simán csinálok tiramisut 1 kg mascarponéval… óóó! 🙂 De évente 1-2-szer KELL!
Kiddy said:
Helló, tegnap végül csak megfőztem! És tényleg kurvajó! (Igen, későn érő típus vagyok, hehe.)
“Maradhat.” 🙂 Köszi a receptet!
Zsuzsa Keresztes said:
Rég néztem meg az oldaladat, annyit melózok mostanában, hogy még a saját kölkeimre sincs néha elég időm. Szóval tegnap vettem észre a recidet, ma meg is vettem mindent hozzá, most lett kész.. Hihetetlen, hogy egy pici apró kis változással hogy fel lehet turbózni. Naggggyon finom, gratula hozzá Fanni. Szeretem, hogy minden kajáthoz adsz valami pluszt.
narancsik said:
🙂 A lényeg, hogy itt vagy megint és még mindig, és szereted! Én is imádok kísérletezni, próbálgatni, alkotni, aztán meg Nektek átadni a tutit! 😉
Lilla said:
Szia. Megtudnád mondani, hogy mekkora a gyümölcskenyér formád? Csak úgy kb, mert a képen olyan hosszúnak és nagynak tűnik, de nekem ilyen 20centi hosszú, és elég keskeny mini van.
narancsikfanni said:
Szia! Az enyém 25-30 cm hosszú és 10-12 cm széles kb. 🙂
Lilla said:
Akkor az őzgerincformámba pont jó lesz. Köszönöm! 🙂
Berni said:
Ez a banánkenyér nagyon finom lett! Igaz kicsit higítanom kellett rajta (kókusztej), mert elmértem a keverési módszert és a turmixom nem bírta a sűrűségét…:D Egy kis rumaromát is löttyintettem bele próbaképpen. Kevesebb csoki ment a tésztába, viszont a tetejét meghintettem csokiforgáccsal és így hűűű, csorogni fog holnap a munkatársak nyála is.
Köszi (ismét) a receptet, Fanni! 🙂