Címkék

, , , , , ,

Elnézegetem a mai fiúkat. Vagy inkább fiatal férfiakat. Akik elméletileg most vannak életük csúcsán, 25 és 35 éves koruk közt, amikor fizikai erejük és kapacitásuk hullámhegyén feszítenek éppen. Ez szép időszak. Ha a jóember odafigyel magára és tesz érte, akkor fantasztikus és méltóságteljes, irigylésre okot adó időszak. És itt a kulcsszó: ha odafigyel. Mert a mostani srácok nem figyelnek oda magukra.

Itt most nem azokról akarok szót ejteni, akik obszcén elhízottak, vagy épp a testzsírjuk egy flamingó lábához hasonlít. Engem most nem a szélsőségek érdekelnek, hanem azok a férfiak, akik tökéletesen normális, átlagos, közepes testalkattal rendelkeznek. Olyan M-esek. Akik felöltözve, egy jótékonyan takaró pulcsi meg farmer alatt egész szimpatikus külsőt nyújtanak.

29149_poyushhie-golyshi_or_naked-boys-singing_1600x1200_(www.GdeFon.ru)

Aztán levetkőznek. Strandon, próbafülke félig elhúzott függönye mögött, vagy csak úgy, félmeztelen, mert miért ne?

Ők azok, akiket ha meglátok, egy fiatal vagy középkorú, többgyerekes anyuka jut eszembe a szocreálabb időkből: nulla testkultúra, a fülkagylójától eltekintve gyakorlatilag mindene rezeg, puha, lötyög, lóg. (Csak épp az említett anyukának legalább megvan rá az oka.) Egyetlen anatómiailag megkövetelhető izomköteget nem lehet rajtuk felfedezni. Nincs! Igazából ez a fizikum még a kiscsoportos óvodásokéra hasonlít leginkább, de azok legalább feszesek és koruknak megfelelőek.

Én nem tudom, hogy vannak ezzel az emberek. Azon kívül, hogy kifogások tömkelegével igyekeznek befogni az olyanok pofáját, mint amilyen én vagyok. De ez persze rólam lepörög, úgyhogy írok szépen tovább. Mert erre az én mércém szerint mentség nincsen. Szóval vannak ezek a fiatal férfiak, akik persze időnként engem is megtalálnak ismerkedési szándékkal, vagy hasonlóval. Mert nagyon nem szokott kiderülni a konkrét céljuk, miután csírájában elfojtom a szándékukat egy kedves „nem”-mel. Gyakran megkapom az ilyen fiúktól, hogy szép vagyok, szeretnének megismerni, adjak esélyt a randinak, mert nem tudhatom, hogy nem ők-e álmaim fiúi… Hát pedig tudom. Hogy nem ők azok. Ők legfeljebb csak aranyos barátok lehetnének, mert olyan istentelen fizikai taszítás vibrál részemről irántuk, hogy az megfogalmazhatatlan.

epic-weight-loss-transformation-win-467.png

Ha végiggondolom, azért iszonyatos, körülményeiket torzan meghaladó bátorság és önbizalom kell nekik ahhoz, hogy olyan lányokra formáljanak igényt vagy természet adta jogot, mint én. De mondhatnám itt sok tiszteletreméltó lányismerősömet, nem feltétlenül magammal akarok példálózni. Nem vagyok én sem Cindy Crawford, de nap mint nap dolgozom az ügyön, és ez látszik is.

Szóval van egy efféle srác, aki tökéletesen biztos magában, és elhiszi azt, hogy egy ilyen lány majd igent mond neki. Nem fog. Mert egy ilyen lánynak alapvető elvárása, hogy a másik fél hozzávetőleg annyi energiát, időt és munkát fordítson a külsejére, mint a lány. Hogy ha teljesen lecsupaszítjuk a helyzetet az anatómiára és az evolúciós folyamatokra, akkor ne úgy nézzenek ki egymás mellett, hogy a lány már ránézésre is összecsomagolja a fiút, vagy épp ő vágja falhoz nyekkenősen a hímet, és nem fordítva. Vagy hogy a lány úgy néz ki mellette, hogy az emberek értetlenül összesúgnak mögöttük, hogy egy ilyen férfi hogy a francba tudott megkaparintani egy emilyen nőt?? Hogy ez a nő otthon hogy simítja végig a pasija pohos kis hasát vonzalommal? És tisztelettel!

womens-weight-loss1

Én soha nem várok el többet mástól, mint amit én le tudok tenni az asztalra, amit elértem és én nyújtok. Tükörképet keresek, egyenrangú felet, aki nekem is kihívást jelenthet. És most megint tekintsünk túl rajtam, mert sok lány jár még hasonló cipőben. Akik nem akarnak brutális kompromisszummal indítani egy kapcsolatot. Akik nem arra vágynak, és nem azt érdemlik, hogy az első perctől kezdve megalkuvásokkal és „jól van, majd alakul valamerre…”-gondolatokkal sétáljanak a friss párjuk mellett. Akik pontosan tudják, hogy ők mennyit érnek, és nem vágynak annál többre, de nem is érik be kevesebbel.

Andrew Rape

Nem igaz, hogy nem számít a külső. Aki ezt mondja, vagy látáskárosult, vagy álszentül hazudik. Igenis kell, hogy működjön a kémia, hogy meglegyen az a fizikai vonzalom egymás iránt, ami a szimpátiát és a barátságot szerelemmé emeli fel. Mert szerelem nélkül kétségkívül nem sok örömet ad egy kapcsolat. A szerelem olyan istenadta csoda, amiről nem lehet és nem szabad lemondani, hanem keresni és becsülni kell. És bármilyen profánul hangozzék is, a szerelmet egy ápolatlan külső nem fogja elhozni olyan embernek, aki megtiszteli önmagát is azzal, hogy igényes a testére.

Azt gondolom, hogy egy férfinak kifogásokon messze túlmenő, kutya kötelessége olyan fizikumot kihozni magából, ami egészséges. Nem, nekem a közepesen plötyi, egyelőre gondmentes, de semmiben nem valami jól teljesítő fizikum nem egészséges. Az emberi test nem arra van tervezve, az evolúció és a természet nem azért feccölt belénk ennyi évmilliónyi melót, hogy egy visszataszító és az irodai üldögélésen kívül életképtelen por(zsír?)hüvelyben éljünk. Egy egészséges, magára valamit is adó Nő nem egy olyan férfi mellé akar feküdni, akinek ha megfogja a karját, összetéveszti a saját anyjáéval. Mert az kiábrándító és visszataszító.

Community_CrossFitUnidos_rotator

És most nem kell hőbörögve leanyázni, hogy „Persze, neked csak a tökéletes fitness-modell a jó, mi?!”. Nem, én ilyet nem állítottam soha. Van egy arany középút, egy átmenet a szedett szemöldökű, kontaktlencsés, epres ajakbalzsammal rohangáló, borotvált karú köcsög és az irodai székében megpenészedő telefosott zokni között. Egy olyan átmenet, akinek van annyi férfiúi büszkesége, hogy nem akarja csökevényes testben leélni az életét, nem akar megszégyenülni a majdani gyerekével való fogócskázás és birkózás közben, de aki pontosan ugyanezen büszkeség miatt feléri ésszel azt is, hogy a férfiasságba nem fér bele a színtelen körömlakk és a bronzpúder.

418512_145167675621451_1679957921_n1

Van egy ilyen méltóságteljes átmenet, amit nagyon-nagyon sok mai fiatal srác orra alá nyomnék, hogy „Nézd és csináld meg!”. Hogy tartásod és megalapozott önbizalmad legyen a már sajnos adott hatalmas pofád mellé, amivel bejelölgetsz Facebook-on. Mert arra van eszed, de hogy naponta egy órát szánj a saját valagadra meg kislányos hátfelépítésedre, na arra nincs. Ezek nem bonyolult, nem gigászi hozzáértést és aránytalan energiabefektetést igénylő szokások. Nem kell mindenkinek élmezőnybeli atlétának vagy bajnoknak lennie. Egész egyszerűen csak fel kell érni ésszel, hogy ha azt a bizonyos „jó nőt” akarod megkapni, akkor vegyél egy edzőcipőt, és húzzál le a vasak közé, vagy fussál a töltésen. Csinálj a vegetáló roncsból Embert, akire fel lehet nézni, akire büszkének lehet lenni! Legyél olyan férfiként, mint amilyen az a lány nőként. Hajtson a vágy és az akarat, hogy méltó légy hozzá, és jogosan formálj rá igényt! Hogy ne körberöhögjön magában, amikor írsz neki.

Mert ha Te ott abban a puha kis izében, amit testnek mersz nevezni, veszed a fáradságot „fészbukkozni” meg „bökdösni és jelölgetni”, akkor az körülbelül olyan hatást kelt, mint mikor az elkényeztetett, középszerű hülyegyerek leveti magát a földre, és hisztizik, mert nem kap Maseratit szülinapjára. Hát hogy is kaphatna, mikor semmilyen szinten nem méltó hozzá? Hogy nézne ki benne nyolcévesen, más pénzéből, jogsi és egyebek nélkül? A másik az, hogy nem is tudna vele mit kezdeni. Mert ahogy egy Maseratit sem tudna elvezetni egy takony kölök, úgy törvényszerű, hogy egy tudatosan élő, igényes, értékeivel tisztában levő nővel sem tudna hosszabb távon mit kezdeni egy puhány, lusta, ápolatlan disznó. Mert a nő megenné reggelire, és megalázóan lekörözné.

20mile_Crossfit_72

Nem kell ahhoz harminc kiló felesleg, hogy valaki kiérdemelje a „disznó” jelzőt. Elég az is, hogy valaki a tokáig begombolt ingje mögé bújva, gondolkodás és józan önkritika nélkül sokszorosára nyújtja be igényét annak, mint amit adni tud. És piszkosul meg van lepődve, ha kap egy „Köszi, de nem.” választ. Ha pedig tovább pedálozik, vagy épp sértődötten visszaszúr egy „Hülye k*rva!”-szerű egetverő érvsorozatot, akkor ő a faszagyerek. Akinek el sem jut a tudatáig, hogy változtasson, hogy fejlődjön, hogy jobb legyen, hogy a dobozos söre helyett a kondibérletre tegyen félre. Aki nem szégyelli úgy megélni a fiatal évtizedeit, hogy soha nem tapasztalja meg, mit jelent Férfinak lenni. Aki képes töketlen kis biológiai semmiként megöregedni, teljesen ingerszegényen, nyöszörögve ragaszkodva a szánalmas kifogásaihoz. Ez a gáz, nem a vékony pénztárca.

Én nagyon szégyellném magam, ha ilyen srác lennék.

307e0e122c49efc62b084b9f2534cd6f1